Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.08.20. San Sebastián – Zarautz (19,3 km)

2013.01.14

Az éjszaka furán telt. Már lefekvéskor izzadtam, hajnali kettőkor ébredtem először, aztán fél 6 körül. A ruhák nem száradtak meg, egy szemeteszsákba csomagolva tovább viszem a következő szállásra. Fogmosás és lassú csomagolás után még mindig alszik a szoba nagy része, a sötétben be-belopódzok pár dolog miatt. Aztán Feri is ébred, gyorsulnak az események. Az első csapattal indulunk ki a városból, inkább mászunk a meredek hegyoldal felé. Egy idősebb spanyol nyelvű férfi tanácstalan [a park utáni kereszteződésnél], együtt haladunk pár méteren át. A mai szakaszról is gyakran látni lehet a tengert. Többnyire erdők, vagy legelők mellett megyünk: fel és fel a hegynek. Kilenc óra körül elérünk egy kávézót, de a tulaj még azt sem engedi meg, hogy a kertben leüljünk. Végül egy kis sziklára tesszük le a zsákjainkat és a lábunkon állva pihenünk keveset. Aztán egy hűvös forrás mellett padokat találunk – kihagyhatatlan.

 

Orioba már lefelé vezet az út; a templommal szembeni kis bár teraszán halászlét kérünk, és sörrel öblítjük le. Éppen harangoznak. Az utolsó szakasznál még van egy kisebb emelkedő, ismét a dombtetőről látjuk meg a várost – stranddal és golfpályával a bejáratánál. Két óra körül az albergueben vagyunk, ami négykor nyit ki. Szerencsére a kertbe be tudunk menni: mosunk a kinti csapnál és teregetünk. A kemping székekből is van bőven. A teregetést a tegnap mosott ruhákkal kezdem. Többen itt hagyták a csomagjukat és elpattantak a tengerpartra. A városba érve erős szél támad és felhőket sodor a víz felől a városba. Sok strandoló menekül a szálláshelyére. Egy német pár és spanyol fiatalok maradtak a kertben. Az idő lassul, naplót írunk a kinti asztalnál, így is marad még egy óra a nyitásig. Mögöttünk két napi táv, de csak a fáradtságát érzem, az öröm késik.

 

Reggel kibontottam a Zsuzskától kapott többi ajándékot is. Van benne kedves és esetlen, mint az életben. A helyi hospitalera (Isabel) nyugodt és kedves, csak besöpri a credencialokat és mindenki mehet kedve szerint. A fürdésnél sor áll, de érdemes kivárni: van meleg víz. Az óvárosi részben találunk internetes helyet; 2 EUR egy órára. A blogba nem enged belépni, ezért a Facebookon nyitottam egy Camino de la Costa mappát, ahová feltöltöttem 8 képet, és írtam pár sort; Anita rögtön válaszolt is.

 

Bejelölt José a tavalyi útról és írt egy kedves mondatot, amire válaszoltam neki spanyolul. Remélem, valamikor találkozunk még. Jövőre egy pihenő évet tartok, talán elmegyek a Canari szigetekre és a Lébénybe vezető kis Caminora. Aztán, ha át tudom csempészni a szabadságomat 2013 tavaszára, akkor irány Sevilla!!! J Teccik.

 

A templom oldalában, egy kis hangulatos pincehelyiségben vacsoráztunk. Élelmiszerboltot már nem találtunk nyitva, pedig holnap vasárnap, kis eséllyel lesz reggelink. De elég a mának a maga öröme: 2 nap teljesítve, 0 vízhólyag, a sarkam kicsit sajog, de ha a zsibongó főtérre gondolok, a spanyol lelkem az egekig szárnyal. Lehet, hogy tényleg éltem már itt?! Margitka tippelte ezt, nem válaszolom meg, ma este még nem. ’Éccakát!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.