Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.08.22. Deba – Zenarruza (28,3 km)

2013.01.14

Reggel 7 után indulunk el, már megszokott, hogy a városból hirtelen emelkedik az út. 8 óra körül érkezünk meg a Kálvária kápolnához, ahol le tudunk ülni reggelizni. A víz éppen hogy csordogál a [szabadban álló] mosogatóból. Közben befut a két lengyel lány és a columbiai barátjuk. Aztán nekilátunk a hegymászásnak: az egyik erdős szakaszon villámlás és mennydörgés fogad bennünket. Aztán elered az eső. Két alkalommal behúzódunk egy fa védelmébe, de végül áttör a víz a lombkoronán. Felvesszük az esőkabátokat és rövid várakozás után elindulunk. Csitul a zuhé ereje, már a kapucnit is levesszük a fejünkről végül. A „hullámvasút” nem szűnik meg. [Hegyre fel, dombról le és fordítva.] Egyik tetőn forrás fölé emelt építmény nyújt védelmet: mostanra a nap sugarai ellen. Szárítjuk a ruháinkat és magunkat. Jó, hogy bőven van hideg víz. Markina előtt egy gyilkos szakaszon végig 45°-ban lejt az ösvény. Csúszós-sáros és nincs vége!!! [A hátizsák súlya lefelé nyom, néha alig tudok megtámaszkodni Farkasban.]

 

Úgy döntünk, hogy folytatjuk (még 7 km); előbb a város külső részén egy kútnál iszunk, hűtjük a fejünket és a lábunkat. A záró-szakasz elég szívdobogtató. Előbb egy patak vonalát követi, nagyon nyugodtan, majd egy lépcsőtől indulva nekivágunk a hegyoldalnak. A mai nap végén egy dombtetőn emelkedő ciszterci kolostor és vendégház vár minket. Kei és a barátnője + 4 francia zarándok már itt vannak. 9 fős a kis szoba, rajtunk kívül egy bájos amerikai nőis itt talált menedéket. Beszél olaszul, kicsit ismerkedünk. A vesperas 19:30-kor kezdődik a rendház templomában. Több baszk nyelvű elem van a liturgiában, a Miatyánk is. Elvileg 20:00-tól, gyakorlatban 20 perccel később vacsorával kedveskednek a szerzetesek. Összesen öt főt láttunk belőlük a templomban, egyikük Feri szerint nem találta a kezét a sonka-ujjú köpenyében. A menü: zöldségleves gazdagon, rizzsel és bagettel. Inni pedig tiszta vizet kapunk, nagyon jó folyadék az is.

 

MA volt a legnehezebb [eddig :D], a sarkaim most is égnek, nem tudom hogyan lesz ezután, ha az út ennyire kemény marad. Ferivel átlapoztuk a térképeket, ahol vannak lágyabb szakaszok is. Holnap csak lefelé tartunk. Most kondult meg a konvent harangja. Szépen cseng a hangja a völgy felett. Mosni nincs időm, sem erőm, csak elrakom a szemeteszsákba a szennyest, holnap lesz idő kimosni. A fürdő egy szinttel alattunk, a lépcső aljában van. Szinte mindeni az ágyán van, olvasnak vagy csak hevernek a matracon. Egyszerre szörnyű és szép volt ez a nap. Éppen kettőnknek maradt hely, pedig az óra állása szerint szinte reménytelennek tűnt, hogy bejutunk erre a szállásra… Jó a világ!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.