Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.08.23. Zenarruza – Gernika (18,6 km)

2013.01.14

Reggelire tejeskávét és bagettet kaptunk, a legfiatalabb (kb. 60 éves) szerzetes szervírozza. Kicsit sovány, húsmentes koszt, de induláshoz elég energiát adott. Az idő borús, kis szél is lengedez. Mindkettő elviselhető. A lefelé menet nagyjából igaz, időnként kell kicsit kapaszkodni is. Vizet sok helyen találunk, pihenőhelyet, vagy ülőalkalmatosságokat úgyszintén. Az erdei utak még mindig sárosak, Gernikáig csak egy alkalommal álltunk meg. Több kapaszkodó után beértük egy rövid pihenővel, pár korty vízzel leöblítve. Viszonylag korán, fél kettő tájban már itt voltunk az ifjúsági szállónál. Mosógép és szárító is van. Együtt kimostuk az összes ruhánkat. Addig volt idő borotválkozni és aludni is egy rövidet. Teregetés után nyakunkba vettük a várost, bevásároltunk holnapra (gyümölcs, sonka, puding, kenyér, paradicsom) és mára egy zöld saláta öntettel. Két üveg [palack] víz is került a kosaramba (hogy holnaptól legyen mit utántölteni). A recepciós fiú nagyon készséges, a hűtőbe tette az akkukat.

 

Megnéztük a tartományi parlamentet és az öreg tölgy[fa] csonkját az internetezés után. 1 óra: 1 EUR. A blogomba is sikerült bejelentkeznem, a mobilszámomat kérte bejelentkezéskor. Szerencsére tudom. Ákos és José írtak levelet a Facebook-on. Új képeket töltöttem fel és csak pár rövid mondatot írtam hozzá. A szobánk teljesen megtelt, mire visszajöttünk a városból. Kiültem a teraszra naplót írni, de fázom. Keresek egy melegebb helyet. A pólók még enyhén nyirkosak. Vacsoráig már csak fél óra van hátra. Újra csak ketten maradunk a szobában. Volt egy kellemetlen jelenet, amikor kimentem a teraszra, mert Feri is jött utánam. Sok volt, szerettem volna kicsit visszahúzódni. Felvetődött kérdésként, hogy hogyan őrizhetem a csöndemet éber állapotban. Lehet, hogy a közös út csak a kölcsönös a feladások árán valósul meg? Meddig lehet lemondani (és kell-e egyáltalán) az autonómiánkról? Egy közelséget elfogadni könnyű, ha szimpatikus, esetleg testileg is vonzó a partnerünk. Talán ettől kellene elvonatkoztatnom. Nehéz viselni a társtalanságot; nem érhetem be annak a látszatával vagy mímelésével. De úgy sem tehetek, mintha már megoldott helyzet lenne számomra. Hagyom hát ezt a szomorúságot a maga útján [haladni]. Igyekszem nem ráakaszkodni másokra, puszta unalomból. Olyan jó lenne intim közelségben élni! Haragszom még azokra, akik eddig felrúgták ezt az álmot. Lehet, hogy nem tudtak másként tenni, mégis méltánytalannak tartom utólag is ezt. Többször eszembe jutottak a halottaim, leginkább Erikám. Még ott ülök az ágya szélén és hallgatom, hogy családot szeretett volna… aztán nincs tovább kép és hang (hamuvá lett, mint ez a város a világégéskor).

 

Most valami más él tovább, talán a gyászaim helyén is felépül egy új élet. Fölöttem alszik Krisz, egy francia fiú. Nagyon helyes és kedves, beszél spanyolul.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.