Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.09.08. Soto de Luiña – Almuña (35,5 km)

2013.01.14

Reggel az alattam lakó öregúr már elkezdett hintáztatni. Mindent ülve végzett, az ágya szélén. A szoba hamar talpra állt. Aztán felkapcsolták a villanyt is. Mire elindulunk (7 után 10 perccel) már szinte az egész csapat kiröppent, csak Vladimír maradt még egy kézfogásra. Az autópálya hídhoz érve nem kanyarodtunk be balra, hanem átmentünk a túloldalra. Vesztünkre. Ez kb. 20 perc kieséssel járt. Két helybeli nő segített vissza bennünket a caminos útvonalhoz. Novellana bárját úgy 9 után értük csak el, kinn kávéztunk az árnyékban. Ahogy végeztünk, azonnal a folytatás mellett döntünk, sok van még hátra. Ha éppen az országutat választjuk, az a tenger közelsége és a folyóvölgyek miatt rettenetesen kanyarog; otthon megnézem műholdas térképen. [Íme:]

 

Ha a caminos kagylókat követjük, gyönyörű öblökhöz visznek, rettenetes fáradtság árán. Egész nap a két lehetőséget váltogattuk: a végére kikészült a sarkam. Megálltunk Cadavedo emelkedője után ebédszünetre. Nem volt étvágyam a napközben elmajszolt mogyorós csoki miatt, így beértem a szokásos sörrel. Pedig bőven vettünk reggelinek valót, amiből vacsora lett végül. Caroyas előtt egy étteremben próbáltunk valamit kérni, de a konyha nem működött, így előre, tovább… Már este nyolc felé járt az idő, mikor eljutottunk az autópálya híd túloldalán lévő alberguebe. Egyik spanyol biciklis viccelődött, hogy „minden hely betelt”. Rossz vicc volt, nagyon [majdnem agyon csaptam a botommal]. Halálos fáradtan irány a zuhanyzó, az hospitalero éppen akkor cserél villanykörtét. Az izzadt ruhákat csak kiteregetjük, mosás később.

A paradicsom és a sonka nagyon jól esett, a sarkaimról is el tudták terelni pár percre a figyelmem. Egy mallorcai fiú a biciklijét tisztogatja, mert eltörött az ülése, ezért busszal megy holnap Santiagoba. (Az út oda négy óra, mert sok kis helyet is érint.) Az ujjaim görcsölnek, talán kalcium hiány okozza, iszok egy pezsgőtablettás vizet. Mivel a ház – szokatlan módon későn – 11-kor zár, az összes vendég (hármunkat kivéve) a közeli városkában múlatja az időt.

 

Feri már lefeküdt, készülődöm én is. Holnap rövidebb és szelídebb szakasz következik. Indulás előtt reggelizni fogunk. […] Meg kell tanulnom különválasztani az intenzív érzéseimet az emberi kapcsolataimtól, legalább is nem elébe rohanni a meg nem érlelt helyzeteknek. […] Jöjjön ide a társam: MOST!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.