Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.08.31. Logroño

8:21 Logroño újra

 

Ma reggel nyitásra itt voltam a városi könyvtárnál. Zarándokoknak egy óra ingyen internetezést adnak.

 

A tegnapi veszteglés megtanított valóságban is arra, hogy nem az a fontos, hogy az úton legyünk fizikailag, hanem hogy tartsunk valamilyen irányba. Akkor is, ha éppen egy helyben ülünk, mint Estellanál a Río Ega vizében ülve meditáló fiú. Érdekes látni a zarándokház lélegzését, ahogy befogadja és útjára engedi a csoportokat. Mintha minden azt sugallná felém, hogy lassuljak le, figyeljek az élet rezdüléseire. Jó lett volna minden nap egyenletesen haladni, megtanulom elengedni ezeket az elvárásokat is.

 

Újratervezés: holnap (kedd) reggel elindulok, és eljutok a magam tempójában kb. két nap alatt Santo Domingoba. Ott buszra szállok Burgosig, így szeptember 4-től az eredeti ütemezés szerint fogok haladni, vagy másként... Most még ingyen álmodozhatok róla.

 

Por fortuna nem vagyok itt sem magamra hagyva. Van egy társam ezekben a napokban, ő is itt robbant le. Carmela di Carlo, aki olasznak született Francia-országban és most Németországban él. Így inkább olaszul tanulok, mint spanyolul, de ez már huszadrangú kérdés. Carmela megözvegyült, két felnőtt gyermeke van. St. Jean Pied de Porttól indult, és csak október elején akar Santiagoba érkezni, így most van ideje pihentetni a lábát. Tegnap dupla adag pastat főzött és meghívott, hogy ebédeljünk együtt, este közösen mentünk misére a dómba. Egy idősebb pap bélyegzett a credencialunkba, aki Hungría hallatán kedvesen elmondta, hogy Pestet és Budát a Duna folyó szeli ketté és a Balaton is nálunk van, majd megáldott minket a folytatáshoz.

 

Robi mesélte, hogy ismer egy svéd férfit, aki a saját lakásából, szó szerint a „konyhából” indult el gyalog (gondolom, hogy a vizeken ő is hajóval közlekedett, nem csodával).

 

Tegnap este beérkezett egy középkorú nő [Pucheléné Bertalan Mária Budapestről, őt a blogban nem nevesítettem], akit a francia házaspár kérdezgetett: hogy ért-e angolul, franciául, németül vagy olaszul. Mivel minden kérdésre nemet mondott, rápróbáltam, és magyar volt. :) Egy napon jön haza a repülőnk, csak ő kicsit korábban indul és Ferihegyen landol. Ma úgy búcsúztunk, hogy viszlát Santiagoban!

 

Tegnap olvastam a Háttér oldalán a fesztivállal kapcsolatos híreket, ami kicsit aggaszt. Remélem, nem lesz senkinek baja.

 

Szeretettel gondolok rátok, egyenként!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.