Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.09.14. Santiago de Compostela – Bécs – Győr

2011.01.20

Hosszas forgolódás után, 9:30-kor kelek. Megeszem az este vásárolt csokis fánkokat, narancslét kortyolgatok hozzá. Fürdés, borotválkozás. A takarítónők már „körbesöpörtek”, de türelmesen kivárják, amíg felmálházva elhagyom a szobát. A székesegyház mellet idős, dél-spanyol pár. A férfi második mondatában Puskás, amikor bemutatkozom nekik. A templom turista paradicsom, hátizsákkal kívül tágasabb… [Itt az anyai felmenőikre vonatkozó megjegyzések lettek kipontozva.] Akkor nem megyek be. Nem mintha lázba hozna ez az idegenforgalmi attrakció. Méltánytalannak értékelem a zarándokok ilyen stílusban történő kezelését. A ferenceseknél porszívóznak, 2-3 ember lézeng. Elférünk az én drágaságaimmal nyugodtan. Kellemes hűvös van a padsorokban… Laci vajon ott lesz-e? Korrekt sportembernek ismerem, bízom benne. Ez volt hát az idei út. Csöndes, magányos, fordulatos. A vége mégis egyforma. Öröm, barátság és béke. Ezért jöttem vissza… Kis anyagi számvetés, maradt még 100 euróm. A füzet nem telt be, Csabi tanácsára keresztbe írok benne. Pedig nincs is megvonalazva.

 

A kedvenc önkiszolgáló vendéglőmben 13:15 után kezdődik a móka, addig csak üldögélek egy asztalnál, kólát szürcsölök. Pár vendég kávézik még mellettem.

 

A lábam kezd dagadni [ismerős], kenegetem José krémével. Balázs Attila írta, hogy a csend megteremtése nagyon egyszerű, csak magára zárja az ajtót, és kikapcsolja a mobilját. Igaza van, nincs ebben semmi bűvös, vagy misztikus. Ha akarom, meglesz (T. Herzl). Mégis, a mai a búcsú napja, amikor este már nem itt [España] alszom el, amikor reggel már nem itt ébredek. Vajon mitől lehetne igazi otthonom egyszer Spanyolország? Ha munkát és lakást találnék? Vagy barátokat, szerelmet? Kedves időtöltést, önkéntes csoportot, képzési lehetőséget? Mitől otthonom Magyarország? Éppen ezektől? Lehetnék még… ? Miért is láttam meg a kultúránk becsapását? Élhetnék öntudatlanul és zuhanhatnék a tömeggel együtt… Vajon mitől ment meg ez az új szemlélet? Látom majd, és főleg értem a becsapódás pillanatát? Talán az kell majd a túléléshez, hogy ne essek kétségbe; higgadt fejjel tudjam újragondolni az életet, már amennyiben lesznek még megfelelő eszközök a folytatáshoz. Vehetnék egy tanyát – ez volt a múlt évi szándékom – tréningek tartására… EMK… Csilla írt a szombati drámacsoportról; előbb leléphetnék, hogy találkozzam a Körrel is…

 

A pincérnő már ebédel, remélem hamarosan a publikum is, egy óra múlt pár perccel. A gépem csak 17:15-kor indul, van idő mindenre. Sőt! Fél négykor már itt ülök Santiago repterén, feladtam a csomagokat: a hátizsákot és Farkast. Hogy el ne felejtsem újra: a hátizsák vállpántjait vagy le kell cserélni, vagy meg kell erősítenem, hogy ne vágjanak olyan élesen a következő alkalommal. Légyszi’ szóljatok, ha kimenne a fejemből, még augusztus előtt! Szinte üres a váró. Jönnek-e magyarok most? A szemközti ablakból látom a startoló gépmadarakat, már asz északi úton jár az eszem. Fel-felvillan Sevilla képe is gondolatban. Lesz majd erőm hozzá? … Három útitárs (németek és angolok) megáll, és odajönnek elköszönni tőlem. Nagyon kedves tőlük. Hiányzik egyáltalán valaki nekem otthonról? … Tegnap este Javier arra kért, tanítsam meg magyarul elszámolni tízig. A hat és a hét volt a kedvence, mert az ment a leggördülékenyebben. A következő útra nem hozok magammal mobilt sem. Kelek, amikor kelek; érkezem, amikor érkezem. Ha nem lesz hely itt, találok ott. Most nézem az embereket. Milyen egy spanyol arc? A németeket és az angolokat már messziről kiszúrom, a franciáknak is van valami össznemzeti karaktere. Ugye nincs már chinchesem? A bal térdem alatt új csípést vettem észre. nem lehet friss, mert nem viszket. Lehet, hogy az Aerius hozta elő, színezte meg… jó lenne kifejezni a gyengédséget, verset írni, nem jön az ihlet. A percek szépen csordogálnak, már elmúlt négy óra. Rövidesen a levegőben leszünk mindannyian.

 

Negyedszer lépek Mallorca földjére, de a repülőtér területét még nem hagytam el. Pár perc a beszállásig. Eztán a földön maradok, az bizonyos. És nem veszek bakancsot se sűrűn pár hétig. Béke. Nyugalom van belül. Ez a második út megerősített, hogy az első nem a véletlen szerencse műve volt csupán. A kitartás és hűség egy álom mellett képes megalkotni azt a valóságban. De mit tegyek, ha több álmom van egyszerre? … Vagy az álmaim is a kezemben vannak? Óriási felelősség, hogy megteremthetem a saját utamat. Hogy merre vezessen, kik legyenek a társak, milyen ütemben haladjunk, hol álljunk meg vagy forduljunk vissza. Lesz valaki, aki elkísér Santiagóig? Semmit nem várok olyan erősen, mint egy társat. Biztonságot, bensőséges viszonyt, humort, játékot, meglepetést, izgalmas beszélgetést, testi-lelki intimitást, szenvedélyt… nem lehet tisztán racionális döntést hozni. A PILLANATNAK MEGFELELŐ DÖNTÉS ÉS CSELEKVÉS FELELŐSSÉGÉVEL fogok élni. Arra tudok válaszolni, ami kérdésként felmerül. Azzal tudok összefogni, aki nyújtja a kezét. A másik oldal nincs a befolyásom alatt. El tudom fogadni a szabad döntéseit. „Én én vagyok, te te vagy…” Csak véletlenül találkozhatunk? Vagy lehet ezt lelkesíteni, előmozdítani? És ha igen, akkor vajon érdemes-e? Egyáltalán szét lehet válogatni, hogy mi a munkánk és igyekezetünk, és mi a kegyelem spontán működése? Van még le nem írt kérdőjelem? :)

 

… Tovább írom ezt a naplót, amíg be nem telik az utolsó oldalig. Talán kell is ennyi idő, hogy minden a helyére kerüljön bennem. Mikor felszállt a gépünk, már besötétedett. A kivilágított városok úgy ragyognak az éjszakában, mint karácsonyfadíszek. Kérek egy képes magazint az utaskísérőtől, de nem köt le a látvány. Csak lapozgatok benne oda-vissza. Mi változott ezzel az úttal? Csak karbantartó camino volt az 1.000 km előtt, vagy ennek is meg lesz a maga jelentősége? … Kandi kamerás filmeket vetítenek, eltereli a komoly gondolataimat. Köszönöm ezt is.

 

Laci és a felesége várnak Bécsben, kedvesek és érdeklődnek. Gondoskodnak rólam, kivárják, amíg magamtól mondom a szavakat. Koccintunk egyet a megérkezés örömére. Zsombor már alszik, a nővére még kijön köszönni. Lefekvés előtt megnézem, írt-e valaki a bloghoz megjegyzést, aztán fogmosás és alvás. Az ágy rövid kicsit, viszont kellemes a takaró.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.